A Sancta Maria adventi koncertje Bécs szívében

Bécs központjában, a Reindorf plébániatemplomban adott koncertet 2018. december 21-én a somorjai Sancta Maria egyházi kórus.
A bécsiek, mintha csak csendességben alászállt angyalokká változtak volna, hangtalanul töltötték meg a templom padjait. Olyan légiesen, mintha ott sem volnának. Majd felállt a kórus – karácsonyi, vörös lepelbe bújt rózsák. Gyönyörű, finom, szeretetteljes ének, fénnyel teli hangok, tündöklő arcok. A templom az éji égbolton úszó bárka, a Legmagasztosabb élő királysága. A szünetben a bejárat előtt puncsot osztogatnak, az est éjszakába nyúlik, az elnyúlt mozdulatok Andersen valamelyik meséjét idézik. A szünet után a bárka ismét útra kel időtlen pályáján, a dalok ritmusa feszesebb lesz, az afrikai ima az égbe száll, szentek menetelnek a nyomában. “Oh when the saints go marching in”, igen, ott akarunk lenni, ott vagyunk, amikor a szentek útra kelnek, részesei vagyunk és ritmusra ütjük össze tenyereinket, mások az ég felé tárják karjaikat, már állunk, örvendünk, de mindaközben csendesek maradunk. Felcsendül a Csendes éj német változatam, együtt éneklünk.
Erwin Matl megbetegedett, így nem lehetett ott a kórus koncertjén, amelyet ő maga szervezett. Erwin az az ember, aki igazán a szívén viseli Somorja és Hainburg testvérvárosok kulturális kapcsolatainak ápolását, fejlesztését. Kétlaki életet él – hol Bécsben, hol meg Hainburgan tartózkodik. Mesterien tud építkezni a kultúra határtalanságából és szabadságából, tisztában van a középeurópaiság potenciáljával, a létezés itt-és-most jellegével, amelyből időtlensége fakad. Gertrud Hauck társszervező állt a helyére, a kórus hátországának gáláns oltalmazója, az Autorenrunde Hainburg tagja. De eljött Margarete Fugger is a férjével, szintén az Autorenrunde Hainburg képviseletében, akik a Somorja – Hainburg közös irodalmi estek állandó résztvevői. És a végtelenül kedves plébános és gyülekezeti tagok, akiket mélységesen megérintett a közös adventi éjszaka meghittsége.
A karnagy, Inka is megbetegedett, de helyt állt, Martyval egyetemben. Kiesett viszont a zongorista, így mindent még egyszer át kellett venni, megváltoztatni, hozzágyakorolni dolgokat. Az utolsó pillanatban. Az autóbusz este ötkor indult, minden felszereléssel, és hála Ildikónak, pontos, problémáktól mentes volt az érkezés. A keverőpultnál Dominik, a kórustagok a háttérben teát iszogatnak, majd felveszik pelerinjüket. Kezdődjék a koncert. Csak meg ne botoljon a kábelekben, figyelmezteti Dominikot egy szemfüles megfigyelő, aki nyomtalanul eltűnik a fénnyé vált csendben.

Szöveg és fotó: Judita Kaššovicová