A III. Felhang Fesztivál utózöngéi

Az emelkedettebb lelkiség szigetévé vált két napra Somorja a III. Felhang Fesztiválnak köszönhetően, írja Paľo Sojka, a Slovenská bluesová spoločnosť – Szlovák Blues Társaság titkára, részletesen beszámolva arról, mi minden fért a két napba. A fesztivál szervezői által rendelkezésünkre bocsátott beszámolót a teljesség igénye nélkül közöljük.
Mint arról előzetesen tájékoztattunk, a 2017. szeptember 8-án és 9-én az At Home Gallery-ban zajlott, kétnapos fesztiválra a torok- és felhangéneklés, illetve a felhangokkal megszólaló hangszerek legjelesebb művelői látogattak el. A rendezvény a házigazda Juraj Turtev és unokaöccse, a multiinstrumentalista Erik Turtev felhang-projektjével rajtolt. Ezt követően a Galbáč Ingrid vezette Sancta Maria kamarakórus lépett a nagyközönség elé, amely négy kórusművet adott elő, a betársult Juraj Turtev közreműködésével is. A kórus egy hagyományosnak aligha nevezhető, rendkívüli hangulatú afrikai művel zárta koncertjét. A porond ezt követően a Poprád melletti Brutovce községben élő és alkotó, valamint családi házában hangszermúzeumot is működtető Michal Smetankaé lett, aki a világ különböző pontjairól – egyebek mellett Vietnamból, Nigériából vagy éppen Indiából – származó népi hangszereken adott elő szerzeményeket. Tudatom szabad című szerzeménye egyfajta ötvözetét képezte a szlovák népzenének és a mantrának. Humorral bőven fűszerezett előadása nagy sikert aratott.
Nemkülönben sikeres volt az autentikus mongol népzene leghitelesebb nyugati interpretátorainak tartott Michael Ormiston és Candida Valentino alkotta duó fellépése is, amelyet a közönség vastapssal jutalmazott. A duó öltözékével, megjelenésével és hangzásvilágával is egyaránt a mongol, kazak és kirgiz sztyeppék hangulatát idézte meg, olyan hangszereket szólaltatva meg, mint a lófejű hegedű, a kazak dombra, a tibeti hangtál, a mongol doromb, vagy éppen az íj. A produkció ráadás-részében Erik Turtev, majd a közönség egésze is betársult.
Lévén a fesztivál második napja, szeptember 9-e a holokauszt nemzetközi emléknapja, a rendezvény egy perces néma csenddel kezdődött, majd a Nagy-Britanniából származó, de Szlovákiában élő Rami Shaafi előadása következett. Kimunkált, két, sőt három szólamban megszólaló felhang-éneklését néma csend kísérte, a koncert végén Ormiston és Valentino is csatlakozott hozzá, hihetetlenné téve az amúgy is éteri produkciót.
The Lady & The Cat – ez volt a címe az osztrák Anna Maria Hefele énekes és hárfaművész, valamint a német Jan Hemming gitáros közös projektjének. Gregorián ének, 16. századi zeneművek, altatódalok, a Summer Time – mindez, s ennél jóval több is belefért előadásukba. Természetes, hogy a közönség kikövetelte a ráadást.
A fesztivál a 2002-ben alakult, 30 tagú Vass Lajos Kamarakórus nagyszerű koncertjével zárult, amely tizenkét zeneművet adott elő, köztük az Ave Mariát. A kórus repertoárja mintegy 150 szerzeményt foglal magába, a reneszánsz idején született kórusművektől a kortárs darabokig. Koncertjük közös imádsággal zárult, amelybe a jelen lévő felhang-énekesek is bekapcsolódtak.
Az írás címében szereplő „utózöngékről” talán annyit, hogy szombaton este mind, akik ott voltunk, tiszta hangokkal megtelve vágtunk neki az éjszakának.

A fotógalériában található felvételeket a fesztivál szervezői bocsájtották rendelkezésünkre.