Néhány gondolat iskoláink finanszírozásáról

Az iskolák és egyéb oktatási intézmények finanszírozása összetett kérdéskör, amely az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúllyal vetődik fel városunkban is. Hogy áttekinthetőbbé tegyük, Vajas Istvánt, a Tanügyi Hivatal vezetőjét kértük fel a sarkalatosabb kérdések megválaszolására.

A tanintézmények finanszírozását egy sor törvény szabályozza. Melyeket „illik ismerni” leginkább?

Mind közül a legfontosabb a Törvénytár 596/2003 számú, az iskolaügyön és az oktatási önkormányzaton belüli állami igazgatásról szóló módosított törvénye, az  597/2003  számú, az általános- és középiskolák, valamint az iskolai létesítmények finanszírozásáról szóló módosított törvénye, az 564/2004  számú, a területi önkormányzatoknak a költségvetési jövedelemadó-bevételekből származó támogatásáról szóló módosított törvénye, valamint a 668/2004  számú, a területi önkormányzatoknak juttatott jövedelemadó-bevételek elosztásáról szóló módosított kormányrendelet.

Milyen hatáskörökkel rendelkezik az önkormányzat?

Kétféle hatáskört különböztetünk meg: az átruházott, illetve az eredeti kompetenciákat. Míg az első az államigazgatási feladatok helyi szintű megvalósítását jelenti, az eredeti hatáskörök mint alapítót, fenntartót kötelezik az önkormányzatot a tanintézmények üzemeltetésének biztosítására.

Ejtsünk néhány mondatot az átruházott hatáskörök legfontosabb kitételeiről!

Mint említettem, a város hatásköre kiterjed az államigazgatás áttételes érvényesítésére is. Az ezzel kapcsolatos pénzeszközöket a minisztérium folyósítja a városnak. Az általános iskolák finanszírozása a tanulók száma, valamint a nevelési-oktatási folyamat költségigénye szerint, az 597/2003 számú törvény, valamint a 630/2008 számú módosított kormányrendelet alapján történik, amely az iskoláknak és oktatási intézményeknek juttatott pénzeszközök elosztásának részleteiről rendelkezik. A város felé a naptári évre folyósított pénzeszközök a város alapítói hatáskörében levő általános iskoláknak az előző naptári év szeptember 15-én aktuális számának és az egy tanulóra eső költségeknek megfelelő összeg szorzataként kerülnek meghatározásra. Az egy tanulóra eső összeget a minisztérium határozza meg és teszi közzé minden évben a honlapján. A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma az 597/2003 számú törvény értelmében minden évben meghatározza a személyi és üzemeltetési költségek százalékos arányának értékét is, amelyet az alapító köteles az adott iskolának juttatni. A fennmaradó pénzeszközöket a város az igazgatókkal közösen osztja el az iskolák közt oly módon, hogy minden gyermek esetében biztosítva legyenek a kötelező iskolalátogatás feltételei, tekintet nélkül arra, melyik általános iskolát látogatják.

Mit kell tudnunk az eredeti hatáskörökről?

A város alapítói hatáskörébe tartozó alapfokú művészeti iskola, az óvodák és az oktatási intézmények, mint a szabadidőközpont, az iskolai klubok és az iskolai étkezdék finanszírozása 2005. január 1-től a természetes személyek jövedelemadójából történik. Hasonlóképpen a magán- és az egyházi, tehát nem állami alapfokú művészeti iskolák, óvodák, nyelviskolák és iskolai létesítmények finanszírozása is, amelyek üzemeltetője valamelyik, az állam által elismert egyház, vallási közösség, illetve egyéb jogi vagy természetes személy, 2007. január 1-tól szintén a természetes személyek jövedelemadójából történik. Ezeket a pénzeszközöket a város kapja meg. A város emellett az oktatásügy finanszírozására elkülöníthet egyéb összeget is. Ez a város eredeti hatásköre, és a folyósított pénzeszközökről a képviselőtestület dönt.

Hogyan határozza meg az önkormányzat az egy tanulóra eső üzemeltetési költséget?

Az 596/2003 számú törvény alapján, amely az önkormányzatok számára előírja, hogy azt általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalja. Ez tartalmazza az egy tanulóra kivetített bérköltségeket is.

A pénzeszközök összegének meghatározásakor milyen tényezőket vesznek figyelembe? Elsődlegesen olyanokat, mint a nevelés és oktatás formája és szervezése, az óraszám, az alkalmazottak bérosztályokba való besorolása, vagy hogy az alkalmazott kap-e kreditalapú kiegészítést, és egyebeket.

Az egy tanulóra eső támogatást valójában tehát úgy állapítják meg, mint a létesítmény költségvetésének és a létesítményt látogató tanulók számának a hányadosát?

Leegyszerűsítve igen, tehát meghatározzuk, hogy hány euró esik a költségvetésből egy tanulóra, hogy az iskola és iskolai létesítmény alkalmazottai megkaphassák a munkaszerződésben megállapított bérüket, hogy biztosítva legyen az áram- és vízellátás, illetve a fűtés, a szociális létesítmények üzemeltetése és az iskola helyiségeinek takarítása. Mindezt tekintet nélkül a gyermekek és tanulók létszámára, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanárok fizetése független attól, mennyi gyermeket tanítanak.

Mi a véleménye azokról a közösségi hálókon megjelenő feltevésekről, hogy az önkormányzat az iskolákra és az oktatási létesítményekre szánt pénzeszközöket rosszul vagy igazságtalanul osztja el?

Szeretném azt hinni, hogy mindez a finanszírozási rendszer ismeretének hiányából vagy meg nem értéséből fakad. Somorja önkormányzata mindig is a lehető legnagyobb felelősséggel kezelte az üzemeltetői hatáskörébe tartozó iskolák és létesítmények fenntartását és működtetését, és ez a jövőben is így marad.

Illusztrációs felvétel